2017-08-25
Régóta tudjuk, hogy minden cseppje aranyat ér. Közismert az is, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint:
- gyakorlatilag még a szülőágyon, az újszülött születését követő egy órán belül ajánlott megkezdeni a szoptatást (ha egészségügyi akadálya nincs);
- a csecsemőket életük első hat hónapjában – lehetőség szerint – kizárólag anyatejjel tápláljuk optimális növekedésük és fejlődésük, illetve egészségük érdekében;
- s az anyatejes táplálást legalább a baba kétéves koráig (vagy még tovább) folytassuk.
Augusztusban ünnepeltük az anyatejes táplálás világnapját, ezért – a teljesség igénye nélkül – íme, mi minden csodát tartogat számunkra az anyatej!
1) Összetétele a baba fejlődéséhez igazodik
Az anyatej nem állandó – épp ellenkezőleg: folyamatosan változik, a csecsemő szükségleteihez igazodva. A születés utáni első héten sűrű, magas fehérje- és ásványianyag-tartalmú, illetve (az érett anyatejnél) alacsonyabb zsír- és szénhidrát-tartalmú, sárgás színű tej termelődik, ezt nevezzük colosztrumnak. Körülbelül a második héten tápanyagban és immunglobinban már „szegényebb”, ún. átmeneti anyatej termelődik. A szülést követő 15-20. naptól beszélünk érett anyatejről, amely fehér és hígabb állagú.
2) Először szomjat olt, aztán táplál
Minden szoptatás elején először egy vízre emlékeztető, hígabb tejet szív magába a baba, ezt szomjoltó tejnek is hívják, nem véletlenül. Ahogy telnek a percek a baba táplálása közben, az anyatej egyre sűrűbb, zsír- és kalóriadúsabb lesz. Egyes kutatások szerint egy szoptatás alatt az anyatej zsírtartalma akár megnégyszereződhet!
3) Jó az anyának, jó a babának
Kutatások igazolják, hogy az anyatejes táplálás gyorsítja a terhesség során megnagyobbodott méh összehúzódását, a vérzés megszűnését, és csökkenti a mell- és petefészek rákos megbetegedéseinek kockázatát. A babák számára védelmet biztosít a megbetegedések és fertőzések ellen, illetve csökkenti annak esélyét, hogy később cukorbetegek, hízásra hajlamosak vagy asztmásak legyenek. Mindemellett természetesen kiemelt szerepe van az anya-gyermek kötődés kialakításában is. ♥
4) Minden, ami a babának kell: fehérjék, zsírok, vitaminok, szénhidrátok
Az anyatej tökéletes táplálék a csecsemők és kisgyermekek számára. Egyik legfontosabb elemei a fehérjék: 60-80% tejsavófehérje és 20-40% kazein. Az előbbi túlsúlya azért is fontos, mert ennek köszönhető, hogy az anyatej fehérjetartalma könnyebben emészthető, mint a hagyományos tápszereké vagy akár a tehéntejé. A fehérjék igen fontos szerepet töltenek be a vírusok, a baktériumok elleni védekezésben, sőt az allergia megelőzésében is. Egyes fehérjék (a bifidusfaktorok) például támogatják a lactobacillusok növekedését – ezek olyan jótékony baktériumok, amelyek savas közeget hoznak létre a kártékony baktériumok elpusztítására. Az anyatej ezen kívül olyan zsírokat is tartalmaz, amelyek az agy fejlődését és a zsírban oldódó vitaminok felszívódását segítik – s nem utolsósorban a babák elsődleges kalóriaforrását jelentik. Vitamintartalma viszont már nem ilyen állandó: erősen függ a szoptató anya vitaminbevitelétől, ezért hangsúlyozzák sokan a kiegyensúlyozott táplálkozás, illetve az A-, a C-, a D-, az E-és a K-vitaminok, a riboflavin, a niacin és a pantoténsav tudatos bevitelét, amelyek a legfontosabbak a baba számára. A negyedik fontos elem a szénhidrátok, ezen belül is az elsődleges a laktóz, amely az anyatej teljes kalóriatartalmának körülbelül 40%-át teszi ki. A laktóz segít a gyomorban található, kártékony baktérium számának csökkentésében, s ezzel javítja a kalcium, a foszfor és a magnézium felszívódását. Segít a betegségek leküzdésében, és elősegíti az egészséges baktériumok növekedését a gyomorban.
5) Probiotikum-tartalma véd
Általános vélekedés, hogy az anyatejjel (minél tovább) táplált babák kevésbé lesznek hajlamosak a megbetegedésekre, amikor közösségbe (például bölcsődébe) kerülnek. Ennek valós alapjai vannak, hiszen az anyatejben található lactobacillusok és bifidobaktériumok a baba bélflórájának optimális fejlődését, s ezáltal immunrendszerének megfelelő formálását segítik.
Ugyanakkor a lactobacillusok előfordulása az anyatejben világszerte és az édesanyák életmódját tekintve nem egységes. A Malmöi Egyetem kutatói – a lactobacillusok és kifejezetten a Lactobacillus reuteri előfordulási gyakoriságát is vizsgálva – világítottak rá, hogy például a Japánban és Svédországban vidéki életmódot folytató, szoptató anyukák felének a tejében megtalálható volt a L. reuteri, míg a dél-afrikai, izraeli és dán városokban élők anyatejében alig vagy egyáltalán nem tudták kimutatni ezt az élettani jelentőségű baktériumot.
A gyermekek körében egyik legtöbbet kutatott, anyatejből kivont lactobacillus-törzs, a Lactobacillus reuteri Protectis tehát természetes segítője a kisgyermekek immunrendszerének a szoptatási időszak után is, és itthon kizárólag a BioGaia készítményekben található meg.
••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
Szoptatásbarát társadalom
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) éttermi, tömegközlekedési, bevásárlóközponti plakátokat és tanácsadó anyagokat készített, amelyeken arra biztat mindenkit, támogassa, hogy az Anyukák bárhol, bármikor szoptathassanak, s így egy szoptatásbarát társadalom jöhessen létre. Az anyagok ingyenesen letölthetőek a WHO honlapjáról.
www.who.int/topics/breastfeeding/infographics/en/
••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
Források:
World Health Organization http://www.who.int/topics/breastfeeding/infographics/en/
Schneidler Margit, Heim Pál Gyermekkórház http://heimpalkorhaz.hu/anyatej/anyatej/
American Pregnancy Association 2017. május 24. http://americanpregnancy.org/first-year-of-life/whats-in-breastmilk/
Dr. Kiss Zsuzsanna gyermekorvos 2014. október 13. http://picibaba.hu/picibabaval/anyatej_hozzataplalas/friss-kutatasok-a-cseperedok-vedelmi-vonalarol
Gabriela Sinkiewicz & Lennart Ljunggren, Department of Biomedical Laboratory Science, Faculty of Health and Society, Malmö University, Malmö, Sweden, 2009. július 11. http://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/08910600802341007