Az elmúlt évek, évtizedek nagy felfedezése – és ez a folyamat, kutatói munka máig tart – a bennünk, velünk szimbiózisban élő bélbaktériumok szerepe az egészségünkben. Számos tényt tudunk már. Talán sokan már meg sem ijednek attól, hogy bennünk baktériumok, vírusok és gombák is élnek természetes módon, a legnagyobb koncentrációban a vastagbelünkben. Sőt, ezek a mikroorganizmusok körülbelül tízszer annyian vannak, mint ahány saját emberi sejtünk van. De hogyan kerülnek ők a beleinkbe, és miért olyan fontosak?
Dr. Karoliny Anna gyermek-gasztroenterológus cikke
Természetesen az ember születésekor kezdődik minden. A méhen belüli életben a magzat szinte steril körülmények között fejlődik. A megszületés pillanatától kezdve azonban a külvilágból érkező hatások következtében kialakul az újszülött saját, egyedi flórája, ennek részeként a bélrendszerben is megjelennek a baktériumok. Ez a fejlődés évekig tart, dinamikusan változik, különböző külső hatások befolyásolják.
Mi a humán flóra? Az ember szervezetében és szervezetén élő mikroorganizmusok: többségében baktériumok, rajtuk kívül pedig vírusok és gombák összessége. Minden ember saját flórája legalább annyira egyedi, mint az ujjlenyomata. Ilyen mikroorganizmusok élnek a bőrünkön, a szánkban, a beleinkben, de még a tüdőnkben is.
Hüvelyi szülés vs császármetszés
Nagyban meghatározzák a flóra fejlődésének folyamatát a megszületés körülményei: más-más ingerek érik az újszülöttet a születés módjától függően. A hüvelyi szülés során a magzat áthalad a szülőcsatornán, a bőre és a tápcsatornája az anyai hüvely- és bélflóra alkotóival népesedik be (vagyis kolonizálódik), ezzel elősegíti a kezdeti bélflórát alkotó laktobacillusok és bifidobaktériumok elszaporodását. Császármetszés során ez az inger elmarad: a csecsemő bélrendszerében inkább az anyai bőrflóra, gyakran a kórházi flóra elemei jelennek meg.
A normális kolonizációt tovább nehezíti a korai időszakban történő esetleges antibiotikum-használat is. Császármetszéssel születetteknél szignifikánsan alacsonyabb a bélflóra összbaktérium- és bifidobaktérium-koncentrációja, utóbbi csak 6 hónapos korra éri utol a hüvelyi úton születettek szintjét.
Az anyatej is a flórát támogatja
Az újszülött bélflórájának kialakításában igen fontos szerepe van a táplálásnak is: nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a csecsemő számára a legjobb táplálék az anyatej.
Ideális esetben az első táplálék az előtej vagy kolosztrum, melynek magas a zsírban oldódó vitamin-, koleszterin-, fehérje- és ásványianyag-tartalma, a benne lévő enzimek és immunglobulinok fontos szerepet játszanak a bélnyálkahártya természetes flórájának kialakulásában, támogatják az immunrendszer kiépülését, védelmet biztosítanak a kórokozókkal szemben.
Az anyatej nem steril, ami szintén elősegíti a kedvező, bifidogén (vagyis bifidobaktériumokban gazdag) flóra kialakulását. Ezen kedvező hatások miatt az anyatejjel táplált csecsemőkben csökken többek között az atópiás betegségek (pl. ekcéma), a táplálékallergia, a cukorbetegség, az asztma kialakulásának kockázata. Sokkal kevesebb az akut légúti, húgyúti vagy gyomor-bélrendszeri fertőzés is, sőt, megbetegedés esetén az anyatejben lévő aktív immunsejtek miatt a gyógyulás sokkal gyorsabban következik be.
Az anya bélflórája és az anyatej
Az anyatej összetétele folyamatosan változik: a szoptató anyáknál a bélben történő anyagcsere és immunológiai folyamatok a bélrendszer és az emlőmirigy közötti speciális kapcsolaton keresztül az emlőmirigy működését, ezen keresztül pedig az anyatej immunológiai összetételét befolyásolják. Többek között emiatt fontos az, hogy a szoptató édesanya egészségesen, kiegyensúlyozottan táplálkozzon, hiszen a saját bélflórája befolyásolja az anyatej összetételét is.
Az egészséges csecsemőkre jellemző bélflóra kialakulását támogatja tehát a hüvelyi szülés és az anyatejes táplálás, azonban egyéb esetekben is segíthetjük a bifidogén flóra kialakulását: különféle prebiotikus rostok és jótékony baktériumok bevitelével a bifidogén flóra felépülését tesszük lehetővé.
Dr. Karoliny Anna
gyermekgyógyász, gyermek-gasztroenterológus
a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főorvosa
A cikk az Immuntippek sorozat része.
Szívesen olvasnál tovább a témában? Kattints a linkre!
<< BioGaia Immuntippek 1. rész
BioGaia Immuntippek 3. rész >>
BioGaia Immuntippek 4. rész >>
Felhasznált irodalom:
Sai Manasa : Role of the normal gut microbiota World J Gastroenterol. Aug 7, 2015; 21(29): 8787-8803
Goldblum RM, Goldman AS. Immunological components of milk: formation and function. In: Ogra PL,Strober W, Mestecky J, McGhee JR, Lamm ME,Bienenstock J, eds. Handbook of Mucosal Immunology.New York: Academic Press, 1994: 643–52.
Böttcher, M.F. et al: Low breast milk TGF-b2 is induced by Lactobacillus reuteri supplementation and associates with reduced risk of sensitization during infancy. Pediatr Allergy Immunol 2008: 19: 497–504
The perinatal microbiome and pregnancy: moving beyond the vaginal microbiome. Amanda L. Prince, Derrick M. Chu, +3 authors Kjersti Aagaard Published 2015 in Cold Spring Harbor perspectives in medicine